Szolgáltatások

A mélyinterjús kutatás a kvalitatív kutatási formák közé tartozik. „Kvalitatív” tehát e kutatási forma során az információk minősége és nem azok mennyisége kerül előtérbe. Az interjúk segítségével a válaszadók gondolati struktúráit, motivációit, cselekvésének rejtett mozgatórugóit ismerjük meg, és ezen keresztül komplex gazdasági vagy társadalmi folyamatok, jelenségek hátterét tárjuk fel.
Az interjúkhoz olyan interjúalanyokat toborzunk, akik az adott téma szakértőinek tekinthetőek, vagy valamilyen szempontból véleményük releváns, és joggal várhatjuk, hogy a velük készülő interjúk során olyan motívumok fognak felbukkanni, amik a vizsgált probléma megértésében később kulcsszerepet játszanak. Az interjúkat az interjútechnikában jártas, tapasztalt szakértő készíti, előzetesen kidolgozott interjúvázlat segítségével. Az interjút készítőnek különösen ügyelni kell arra, hogy az interjú során ne befolyásolja az interjúalanyt. Szintén fontos, hogy az interjúkészítő olyan fesztelen helyzetet teremtsen, amiben a kérdezett személy akár a beszélgetés interjú jellegéről is megfeledkezhet, és spontán módon kifejtheti gondolatait: cél, hogy a beszélgetés kötetlenségének megőrzésével is érintsük az interjúfonal elemeit és az interjúalany minél részletesebb válaszokat adjon az előzetesen megfogalmazott kérdésekre. A felvett interjúkon tartalomelemzést végzünk és a témával kapcsolatos felismeréseinket, a feltárt motívumokat, mozgatórugókat kutatási riportban, tanulmányban mutatjuk be.
Az elemzés ezen a ponton nem feltétlenül ér véget. A mélyinterjús kutatás számos minőségi információt, finom összefüggést hoz felszínre, ám – például egy kérdőíves kutatáshoz viszonyítva – viszonylag kevés interjúalanyt szólíthatunk meg ezzel a módszerrel. Így sok esetben nem tudjuk, hogy a feltárt információk milyen mértékben jellemzik a teljes vizsgált sokaságot. Lehetőségünk van azonban a feltárt motívumokat egy kérdőívben, formalizált kérdésekké formálva, kérdőíves kutatás formájában, nagyobb mintán vizsgálni. Az így nyert adatok már a teljes sokaságra is reprezentatív információt hozhatnak.
A mélyinterjús kutatás hasonlít egy mélyfúráshoz, aminek során megállapíthatjuk, hogy milyen kincseket rejt egy addig ismeretlen terület. Eredményei alapján meghatározhatjuk, hogy milyen kincseket érdemes más módszerekkel, kiterjedtebb keresni a területen.
Tanácsadóink mindegyike több évtizedes interjúkészítői, kutatói tapasztalattal rendelkezik.

A fókuszcsoport olyan, moderátor által vezetett beszélgetés, aminek keretében a résztvevők spontán módon mondhatják el véleményüket a vizsgált témáról. Az egymástól eltérő vélemények ütköztetéséből pedig számos motivációra, szempontra fény derül. A módszer így lehetőséget ad arra, hogy megértsük a témával kapcsolatos vélemények hátterét, az azzal kapcsolatos döntések mozgatórugóit.
A fókuszcsoportos beszélgetésekre a kutatók olyan résztvevőket toboroznak, akik a vizsgált témával kapcsolatban vannak (felhasználók, szakértők, érintettek), így véleményük releváns a kutatás szempontjából. A közöttük kialakuló megbeszélés, vita során számos olyan szempont, motívum felmerül, amit más módszerrel (pl. mélyinterjúval) nem biztos, hogy fel tudnánk tárni.
A moderátor feladata, hogy – egy előzetesen megtervezett interjúfonal mentén – a kijelölt témánál tartsa a beszélgetést, és biztosítsa, hogy minden fontos résztéma szóba kerüljön. Feladata az is, hogy biztosítsa minden résztvevő számára a szabad, befolyásolástól mentes megszólalás lehetőségét, azaz ügyeljen arra, hogy a domináns véleményvezérek ne nyomják el a kevésbé határozott résztvevőket.
A résztvevők olyan körülmények között beszélgetnek, hogy kommunikációjukat a kutatók utólagosan elemezni tudják. Ez több módon is biztosítható: a beszélgetésről készülhet hang és képfelvétel vagy akár tükörfalú helyiségben is megtarthatjuk azt – természetesen a résztvevők tudtával és beleegyezésével. Ezek a módszerek lehetővé teszik, hogy a szövegelemzésen túl a résztvevők metakommunikációját is kielemezzük. A moderátori szerephez tartozik, hogy a félig irányított beszélgetés során olyan légkört teremtsen, amiben a megszólalók a lehetőségekhez képest megfeledkeznek a beszélgetés mesterséges körülményeiről és őszintén nyilatkoznak.
Az eredményeket kutatási riport, prezentáció formájában készítik el a kutatók. A mélyinterjúhoz hasonlóan a fókuszcsoport is kvalitatív módszer, aminek eredményei beépíthetőek további, akár kvantitatív (kérdőíves) kutatásba is.

Az egyik legelterjedtebb adatgyűjtési módszer a kérdőíves kutatás. Célja, hogy számszerűsíthető adatokat gyűjtsünk a vizsgálat tárgyáról, majd ezeket statisztikai módszerekkel elemezzük. Az adatgyűjtés eszköze a kérdőív, ami – mivel előre meghatározott kérdéseket tartalmaz – lehetővé teszi, hogy minden megkérdezettől pontosan ugyanazt kérdezzük. Így a vélemények könnyen összevethetőek lesznek. Ugyanakkor fontos, hogy jól fogalmazzuk meg a kérdéseket, mert menet közben már nem változtathatunk azokon. (A nem megfelelően feltett kérdések kockázatát jól mutatja Douglas Adams ikonikus 1979-es művének, a Galaxis Útikalauz Stopposoknak kulturális toposszá vált jelenete, amiben rövid és világos választ várnak egy rosszul feltett kérdésre. A kérdés túl általános, homályos, a lét legfontosabb kérdéseire – „az élet, a mindenség, meg minden” – egyszerre vonatozik. A válasz ennek megfelelően hét és fél millió évnyi adatfeldolgozás után is értelmezhetetlen: „42”.)
A kérdőív alapját a vizsgálat kezdetén megfogalmazott hipotéziseink képezik, de felhasználhatjuk megelőző kutatások eredményeit is. Az adatfelvétel során nagy szerepe van a mintavételnek abban, hogy kutatásunk eredménye helytálló információkat áruljon el a vizsgált témáról.
A módszer lehetővé teszi a vizsgált probléma adatainak számszerűsítését: az összegyűjtött adatok egy adatbázist képeznek, aminek változóit összevethetjük, statisztikai módszerekkel vizsgálhatjuk, elemezhetjük. Az eredmények kutatási riportban, prezentációban mutathatóak be.

Egy cég sikerességének tényezői között a legfontosabb a szakmailag és emberileg is megfelelő, elkötelezett munkatársak megléte. Ezért érdemes jelentős erőforrást fektetni a megfelelő személy felkutatására és kiválasztására, ha a szervezetnek új, kompetens munkatársra van szüksége – különösen, ha az kulcsfontosságú feladatot lát el, vezető vagy specialista.
A projekt célja, hogy olyan munkatársat találjunk, aki kompetenciáit és személyiségét tekintve beleillik a csapatba, motivációi alapján pedig feltételezhető, hogy hosszabb távon is vonzó perspektíva lesz számára a pozíció betöltése. Ezért a lehetséges jelöltek azonosítása és megszólítása mellett – ami önmagában is időigényes és érzékeny feladat – nagy szerepe van a jelölt megismerésének. Ennek során igyekszünk minél átfogóbb képet alkotni kompetenciáiról, személyiségéről és szakmai tapasztalatairól. Ennek egyik eszköze a fejvadászok által alkalmazott kompetencia alapú interjú, esetleg pszichológiai és szakmai tesztek. A projekt célja nem csak egy jelölt kiválasztása, hanem egy új munkatárs integrálása a szervezetbe. Fontos, hogy az új munkatárs a szakmai elvárásoknak is megfeleljen és a munkahelyi közösségben is megtalálja a helyét. Ezért a tanácsadó feladata nem ér véget a munkaszerződés aláírásának pillanatában: azt követően is kapcsolatban maradunk az új munkatárssal és a megbízóval is, hogy az integráció folyamatát támogassuk, a rejtett kockázatokat lehetőség szerint feltárjuk és időben kezeljük.

A szervezetek életének normális velejárója, hogy időről-időre felmerülnek a működést alapvetően érintő kérdések, dilemmák. Ide tartozik a cég piaci stratégiájának kialakítása, felülvizsgálata éppúgy, mint a belső folyamatok vagy szervezeti struktúra átvilágítása, fejlesztése, a szervezetfejlesztés igénye. A kérdések helyes megválaszolásához a versenytársak elemzésére, a piaci viszonyok és lehetőségek feltárására is szükség lehet.
A tanácsadás keretében – piackutatói tapasztalatunkra, többféle interjútechnikában szerzett gyakorlatunkra és HR tanácsadói hátterünkre támaszkodva – segítjük a managementet ezeknek a stratégiai, szervezeti működést vagy az ügyvitelhez szükséges alrendszereket érintő kérdéseknek az újragondolásában, újratervezésében.

A karrier tanácsadás azoknak a szakembereknek hasznos, akik előre akarnak lépni karrierjükben, vagy ennél nagyobb változtatásra, pályamódosításra készülnek.
A tanácsadás keretében felmérjük a megbízó munkaerő-piaci helyzetét, kompetenciáit, segítünk a karriercélok tisztázásában és megfogalmazásában, illetve meghatározzuk a célok eléréséig vezető út lépésit. A tanácsadás kiterjed a munkavállalói brand elemeire így például az önéletrajz frissítésére, a közösségi média jelenlét kialakítására. Az állásinterjúra való felkészülés keretében szimulált interjúszituációban gyakorlunk.